Magyar hagyományok Januárban

MISKOLCI ESZTERLÁNC

NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ

ÓVODA ÉS TAGÓVODÁI

FEBRUÁR:

Február 2.: Gyertyaszentelő: a Január végi és Február eleji enyhe idő hideg hó végét, azaz kemény télutót jelenthet és fordítva.
Február 6. Dorottya: Dorottya „szorítja” (gyakori kemény fagyok) jelezvén a kemény télvégi rohamot
Február 16. Julianna: Ha Dorottya locsog Julianna kopog.
Február 19. Zsuzsanna: A megszólaló pacsirták a tél végét jelzik.
Február 22. Üszögös Szent Péter napja: "Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő." , Amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz József-napkor is.
Február 24. Mátyás: jégtörő Mátyás napja, aki ha talál, törheti, ha nem talál csinálhatja a jeget. Ha ezen az éjszakán fagy, akkor még negyven napig hideg idő lesz.

MÁRCIUS:

Március 12. Gergely: Gergely „rázza a szakállát”, azaz több évben a tél utolsó fellángolását hozva.
Március 18. Sándor, József, Benedek: „zsákban hozzák a meleget”, azaz jön a tavasz.

ÁPRILIS:

A Szent György havi eső "kergeti a fagyot", azonban esős májust jósol.
Április 12. Gyula: Amilyen az időjárás ezen a napon, a következő negyven napon ennek az ellenkezője várható.
Április 25. Márk: Ha a fülemüle ezen a napon megszólal, szép tavaszt ígér.
Április 30.: Ha ez a nap jó időt hoz, vele hozza a jó termést is, ha meg rossz az idő, viszi a hasznot.

MÁJUS:

Május 12-től Szervác Pongrác és Bonifác: fagyosszentek, akik néha ismét visszahozzák az éjszakai fagyokat.
Május 24. Orbán

JÚNIUS:

JÚLIUS:

AUGUSZTUS:

Ha 1-je és 10-e között nagyon nagy a meleg, zimankós lesz a tél.
Augusztus 10.: Ha szép idő van ezen a napon, szépnek ígérkezik az ősz is, bő termés várható.
Augusztus 20. Szent István napja: Bőséges gyümölcstermést jelez jó idejével is, de negyven napra előre az időt is a magáéhoz hasonlítja.
Augusztus 24. Bertalan: versenyre nem kél vele, s zivatarral előre nem jelzi, hogy ő akarja meghatározni az ősz időjárását. Ismert még a "Szent István napi vihar" (pl. 2006-ban), amely tulajdonképpen egy augusztus 20. környékén érkező lehűlés, amely után már nem tér vissza a nagy meleg.

SZEPTEMBER:

Szeptember 14. Lambert napja: Jó idejével jó tavaszt jövendöl.
A Szeptember második fele: Gyakran tapasztalható szép késő nyárias időjárás, melyet vénasszonyok nyarának is szokás nevezni.
Szeptember 29. Mihály napja: Ha ezen a napon dörög az ég szép lesz az ősz, de nagy tél következik: "Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér."

OKTÓBER:

Az október, Mindszent hava ha zivataros, hideg és szeles tél várható. S a jövő tavaszra is jövendöl, úgy tartják, hozzá hasonló lesz majd a március időjárása. Ha októberben még meleg az idő, annak a böjtje egy hideg februárral jön el, az október szelek pedig enyhe januárt hoznak.
Október 21. Orsolya, október 26. Dömötör napja: Ha ekkor hideg szél fúj, nagyon hideg lesz a tél is. Ha Orsolya napkor szép az idő, akkor karácsonyig meg is marad.
Ha október végéig kitart a meleg, őszi idő, az hideg télelőt is jelenthet.

NOVEMBER:

Novemberben 11. Márton: Márton napjához kötötték az első télies jelleg megjelenését.
November 19. Erzsébet: Erzsébet „fehér lovon jön”, jelezve, hogy a hó közepén következik be sokszor az első havazás

DECEMBER:

November 25. Katalin: „… ha Katalin kopog, a Karácsony locsog…”. Ez azt jelenti, hogyha Katalin napján fagyos, téli idő van, akkor Karácsonykor enyhe idő lesz. De ez fordítva is lehetséges, tehát "ha Katalin locsog, a Karácsony kopog...".
December 31. Szilveszter: Éjszaka, ha szépen ragyognak a csillagok, akkor bőséges aratás és szüret várható. Ellenben, ha szilveszter éjjel esik, újév reggelén már süt a nap, akkor rossz lesz a termés. Az esztendő utolsó estéje, s a következő év első napja időjárása ha egyforma, akkor együttesen jó termés, gazdag esztendő várható.